Tudtad, hogy az agyadban l�tezik egy t�rk�p ami ugyan�gy m�k�dik, mint a rajzolt t�rk�pek? Jelek vannak benne, �tvonalak, hat�rok, t�vols�gok �s id�s�vok. L�thatatlan elv�lszat� �s �sszek�t� vonalak, melyeknek az a c�lja, hogy sz�modra �tmutat�st adjanak. �tmutat�st arr�l, hogy te magad milyen vagy, vagyis a testedr�l �s a szem�lyis�gedr�l. �s �tmutat�st arr�l is, hogyan viszonyulj m�sokhoz, hogy milyen �ton haladsz, hogy honnan j�ssz �s hov� tartasz. 

Kezdetben l�tezik egy alap, amikor m�g nincs t�l sok bejegyz�s. Azt�n kezd kialakulni mindennek a pontos helye �s az egym�shoz val� viszonyuk. Minden pillanatban amikor valami �jat tapasztalsz, elrakt�rozod azt az agyadban, ami ott marad, mint egy k�nyvt�rban az �j k�nyvek. A hasonl� t�m�k egy helyre ker�lnek �s egy id� ut�n megtanulod mit, hol tal�lsz amikor �ppen sz�ks�ged van r�. 

A t�rk�pen megtal�lhat� pontosan a saj�t test�nk �br�ja. Tudjuk, hogy van fej�nk, vannak szemeink, f�leink, hogy vannak v�gtagjaink, s�t azt is tudjuk, hogy hogyan haszn�ljuk ezeket, ann�lk�l, hogy olvasni kellene r�la, vagy valakinek meg k�ne tan�tani benn�nket. De vannak benne bonyolult, sok tanul�st ig�nyl� eligaz�t� jelek is, �gy mindenkinek a saj�t t�rk�pe k�l�nb�z�. Lehet egyszer�, de nagyon bonyolult is, ami viszont nem f�lt�tlen�l a tud�ssal f�gg �ssze, hanem sokkal ink�bb a bej�rt �ttal, a megszerzett �lettapasztalatokkal. 

�s azt tudtad-e, hogy a t�rk�ped nem �lland�, hanem �jra rajzolhat�?  M�gpedig �ltalad.