Tudtad, hogy az agyadban létezik egy térkép ami ugyanúgy működik, mint a rajzolt térképek? Jelek vannak benne, útvonalak, határok, távolságok és idősávok. Láthatatlan elválszató és összekötő vonalak, melyeknek az a célja, hogy számodra útmutatást adjanak. Útmutatást arról, hogy te magad milyen vagy, vagyis a testedről és a személyiségedről. És útmutatást arról is, hogyan viszonyulj másokhoz, hogy milyen úton haladsz, hogy honnan jössz és hová tartasz. 

Kezdetben létezik egy alap, amikor még nincs túl sok bejegyzés. Aztán kezd kialakulni mindennek a pontos helye és az egymáshoz való viszonyuk. Minden pillanatban amikor valami újat tapasztalsz, elraktározod azt az agyadban, ami ott marad, mint egy könyvtárban az új könyvek. A hasonló témák egy helyre kerülnek és egy idő után megtanulod mit, hol találsz amikor éppen szükséged van rá. 

A térképen megtalálható pontosan a saját testünk ábrája. Tudjuk, hogy van fejünk, vannak szemeink, füleink, hogy vannak végtagjaink, sőt azt is tudjuk, hogy hogyan használjuk ezeket, annélkül, hogy olvasni kellene róla, vagy valakinek meg kéne tanítani bennünket. De vannak benne bonyolult, sok tanulást igénylő eligazító jelek is, így mindenkinek a saját térképe különböző. Lehet egyszerű, de nagyon bonyolult is, ami viszont nem föltétlenül a tudással függ össze, hanem sokkal inkább a bejárt úttal, a megszerzett élettapasztalatokkal. 

És azt tudtad-e, hogy a térképed nem állandó, hanem újra rajzolható?  Mégpedig általad.